Emésztési problémák: IBS vagy SIBO?

Emésztési problémák: IBS vagy SIBO?

Dr. Németh Aliz Módosítva: 2021.07.29 15:22

Az egyre gyakoribbi váló emésztési problémák miatt sokan találkozhattak már ezzel a két megnevezéssel: IBS és SIBO. De mit takarnak valójában az irritábilis bél szindróma és a kontaminált vékonybél szindróma kifejezések, és mit lehet az általuk okozott tünetekkel kezdeni? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus.

A SIBO és az IBS tünetei közel ugyanazok

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok a normálistól eltérően visszajutnak a vékonybélbe. Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma pedig az emésztőrendszer funkcionális betegségei közé tartozik, amelynél nincs igazolható szervi eltérés. A tünetek attól is függhetnek, az emésztőrendszer melyik részét érinti a működési zavar. Az utóbbi időben a szakértők úgy vélik, bizonyos esetekben a SIBO áll az IBS okozta panaszok mögött.
A két betegség tünetei sokszor teljesen fedik egymást, hiszen mindkettőre jellemző az alhasi fájdalom, a feszülés, a puffadás, a hasmenés vagy a székrekedés, a gázképződés. Emellett főként a SIBO esetén előfordulhat sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás, bár ez sem feltétlenül minden esetben, leggyakrabban itt is a puffadás, hasfájás a vezető tünet.

A diagnózis kizárásra és tesztre épül

A gyakori hasfájás, puffadás, gázképződés olyan tünetek, amelyeket érdemes vizsgálni.- Az IBS esetében leginkább arra tudunk támaszkodni, hogy kizárjuk a további lehetőségeket, így többek közt a szervi-, hormonális-, enzimzavart, fertőzést, daganatot. Azért is lenne fontos már a korai tüneteknél orvoshoz fordulni, mert így fel tudjuk ismerni és idejében el tudjuk kezdeni az olyan betegségek kezelését, mint például a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, a felszívódási zavarok, ételérzékenységek, intoleranciák. Ha mindez kizárható, akkor merülhet fel az IBS gyanúja – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ gasztroenterológusa, hepatológus. – A SIBO kimutatása ennél konkrétabb, bár nagy körültekintést igénylő teszteléssel történhet, nevezetesen a laktulóz kilégzési teszttel. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. Ezt a tesztet akkor szoktuk javasolni, ha a páciens a nap folyamán egyre erősebb puffadást érez, ha étkezés után másfél órával felfúvódik, vagy ha például az IBS-re jellemző tünetek romlani kezdenek antibiotikum szedés után.

Hogyan kezelhető az IBS és a SIBO?

Az IBS és a SIBO kezelése is lehet gyógyszeres és életmódbeli is.Az IBS-nek nincs egyértelmű terápiája, elsősorban a tünetektől függ. Az étrendben egyensúlyba kell hozni a megfelelő rostbevitelt azzal, hogy a puffadást elősegítő élelmiszereket ki kell iktatni és természetesen, ha valakiről kiderül például glutén- és laktóz feldolgozási zavar, annak megfelelően kell felépíteni a táplálkozását. Emellett szóba jöhetnek görcsoldók, gázképződést csökkentő szerek, motilitásra ható szerek és nagyon sokszor jó hatású a pszichológusi segítség a hatékony stresszkezelés elsajátítása.
- Ha bebizonyosodik a SIBO, és kiderül, hogy valamilyen szervi elváltozás, például sipoly vagy divertikulitisz okozza azt, a műtét jelenthet megoldást. Ez azonban ritka eset, jóval gyakrabban nem ilyen egyértelmű az ok – hangsúlyozza Németh doktornő. -  Ilyen helyzetben elrendelhetünk antibiotikumos kezelést, ugyanis a kontamináció annyit jelent, hogy szennyeződik a vékonybél, hiszen olyan baktériumok kerülnek bele, amelyeknek csak a vastagbélben van helyük. Az antibiotikus kezelés jó esetben a tünetek jelentős csökkenésével is járhat, de fontos mellé a pre- és probiotikus támogatás is. Ezen kívül jól szokott működni az ún. low FODMAP étrend, amely során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak. (A FODMAP egy mozaikszó, amely különböző szénhidrátokat jelöl.) Ennek összeállításában és a tünetcsökkentő életmód kialakításában a gasztroenterológus és a dietetikus segíthet. Az életmódban pedig figyelni kell még a megfelelő folyadékbevitelre és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)

 

Téma szakértője

  • Dr. Németh Aliz

    • hepatológus, gasztroenterológus
  • Specialitások:

    Májat érintő problémák kezelése:

    • máj szerkezeti vizsgálat
    • alkoholos májbetegségek
    • alkoholos és nem alkoholos zsírmáj
    • májmegnagyobbodás, krónikus vírusos májbetegségek
    • akut májgyulladás, immun-, anyagcserezavar okozta májbetegségek

     

    Gasztroenterológiai problémák kezelése:

    • epés refluxbetegség, epehólyag működési zavara
    • hasnyálmirigy betegségek
    • puffadás, hasi fájdalmak, felszívódási zavarok
    • széklet változások

     

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt (18 éves kor feletti) ellátás
    • kizárólag magyar nyelvű ellátás
    • májszerkezeti vizsgálat 15 kg testsúlyt meghaladó gyermekek esetében is

     

    Rendelés helye: Mammut II. 5.em. 

    Telefonszám:  +36 30 141 4240

     

    Online bejelentkezés

Orvos válaszol

Üdvözlöm!
Mostanában gyakran van puffadás érzetem. Voltam már ultrahangon de nem mutatott ki semmit. Tud nekem segíteni?

Köszönöm!

Dr. Németh Aliz
Dr. Németh Aliz hepatológus, gasztroenterológus
Kedves Erzsi!

Mivel különböző felszívódási zavarok valamint további betegségek is okozhatják ezt a problémát, ezért mindenképpen javasolt a lehetséges okok kivizsgálása.

Üdvözlettel:
dr. Németh Aliz

Páciensek mondták

Szakmai

A doktornő nagyon kedves, lelkiismeretes és magas szakmaisággal bír!

További vélemények

Hírek

Milyen tünetei vannak a járványként terjedő hepatitisz A-nak?

Magyarországon hepatitisz A járvány van, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva hétszeresére nőtt a hepatitis A fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma. Milyen tünetek és körülmények esetén gyanakodhatunk a fertőzésre? Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus válaszolt a kérdésre. 

A zsírmáj a stroke kockázatát is növeli - fontos a felismerés

A nem-alkoholos zsírmáj az legelterjedtebb krónikus májbetegség, ami a nyugati világban a felnőttek közel negyedét érinti. A veszélye pedig nem csak abban áll, hogy ez a rendellenes májfunkciók vezető oka, de számos betegség önálló rizikófaktora is. Dr. Németh Aliz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus az ismertebb szövődményeken túl a stroke növekvő kockázatára és a megelőzés lehetőségére hívta fel a figyelmet.

Az orvos válaszol

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK